Az astigmatizmus (astigmia) – a rövidlátás és a távollátás után – a harmadik leggyakoribb fénytörési hiba, mely speciális, hiszen a szem felszínére eső fénysugarak nem egy pontban vetülnek le, ezáltal a szemnek nem egy fókuszpontja van.
Ha valaki rövidlátó vagy távollátó, akkor jó esélye van arra, hogy astigmiája is legyen. A szem fénytörését genetikai és környezeti hatások is befolyásolhatják, de leggyakrabban a szaruhártya „szabálytalansága” következtében alakul ki az astigmia, amely lehet veleszületett vagy később kialakuló (műtétet, sérülést, betegséget követően) szerzett is, de előfordulhat akár már gyermekkorban is.
Mivel a szaruhártya a fényt nem egy pontba gyűjti össze, ezért az ilyen embereknél a látás életlen, kontúrmentes, elmosott. Gyakran fordul elő homályos látás és a látásélesség csökkenése, ezekben az esetekben pedig erőlködünk, hunyorítunk, ami fejfájáshoz és a szem gyors elfáradásához vezet.
Az astigmia mértékét ugyanúgy dioptriában, cilinder dioptriában („plusz és mínusz”) határozzuk meg, mint a rövidlátás/távollátás esetében. Nagyon fontos azonban, hogy minden cilinderes lencse személyre szabott legyen, folyamatosan viseljék és pontosan illeszkedjen a viselője szemének görbületéhez, mert csak így lesz tökéletes a hatása.
Ehhez kérje Egészségcentrumunk szemész szakorvosainak segítségét, Dr. Barabás Krisztina és Dr. Pallos Ivett, valamint szemész főorvosunk, Dr. Szelp Judit állnak rendelkezésére, amennyiben látásproblémákkal küzd.