A gyomor- és vastagbéltükrözés fontos szerepet játszhat az emésztőrendszeri panaszok okának feltárásában, illetve a gyomor- és bélrendszert érintő betegségek korai felismerésében is. Milyen tünetek esetén lehet indokolt az endoszkópos vizsgálat, milyen gyakran vegyünk részt rajta szűrés céljából, ha egyébként panaszmentesek vagyunk, és milyen típusú vizsgálatot válasszunk? Ezekre a kérdésekre válaszol cikkünkben Dr. Igaz Iván gasztroenterológus, osztályvezető főorvos, címzetes egyetemi docens.
Mikor lehet szükség gyomor- vagy vastagbéltükrözésre?
Az endoszkópos vizsgálatok egyik nagy előnye, hogy az orvos nem csupán közvetett jelekből következtethet arra, mi okozza a panaszokat: közvetlenül meg tudja vizsgálni az emésztőrendszer érintett szakaszának nyálkahártyáját. Ha szükséges, a vizsgálat közben szövettani mintát is vehet, vastagbéltükrözés során pedig bizonyos elváltozások eltávolítására is lehetőség nyílhat.
Gyomortükrözésnél elsősorban a jelentkező panaszok, a kórelőzmény és az egyéni kockázati tényezők döntik el, hogy szükség van-e a vizsgálatra.
A gasztroszkópia alkalmazható fekélyek, gyulladások, polipok, daganatok, illetve reflux betegség diagnosztizálására, valamint vérzések, hasi fájdalmak okának felderítésére. Amikor egyéb (gyógyszeres) kezelés hatására sem enyhülnek panaszai, érdemes a tükrözéses vizsgálatot választani az alábbi tünetek fennállása esetén: felhasi panaszok, puffadás, savas felböfögés, refluxos panaszok, hányinger, hányás, hasmenés, fogyás, étvágytalanság, korai teltségérzés, nyelési zavarok.
Vastagbéltükrözésre szintén többféle panasz miatt kerülhet sor. Figyelmeztető jel lehet például a véres széklet, a tartós hasmenés vagy székrekedés, a székelési szokások korábban nem tapasztalt megváltozása, a visszatérő hasi panasz, az indokolatlan fogyás vagy a vashiányos vérszegénység. Pozitív székletvérteszt esetén a kolonoszkópia segíthet tisztázni, honnan származik a vérzés. Bizonyos krónikus betegségek, például gyulladásos bélbetegség esetén pedig a vastagbéltükrözés a rendszeres ellenőrzés része is lehet.
„Fontos tudni, hogy a vastagbél daganatos elváltozásai nem feltétlenül okoznak korán panaszokat. Éppen ezért a szűrésnek akkor is jelentősége van, amikor valaki teljesen tünetmentesnek érzi magát. Magyarországon a szervezett vastagbélszűrés az 50–70 év közötti lakosságot célozza. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a rosszindulatú elváltozások ma már sajnos a fiatalabb, 40-45 éves korosztálynál is megjelennek. Éppen ezért mindenkit arra buzdítok, hogy a negyedik x-et átlépve vegye napirendre ezt a szűrővizsgálatot is. A kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) a leghatékonyabb módszer a vastagbélrák korai felismerésére és megelőzésére. A daganatos elváltozások mellett pedig segít kiszűrni az azok előszobáját jelentő, még jóindulatú bélpolipokat.”- javasolja a szakorvos.
Altatás, vagy bódítás? Melyiket válasszuk?
Gyakran felmerül a kérdés, hogy altatást, vagy bódítást kérjünk-e, amikor sor kerül a vizsgálatra.
Az egyik legfontosabb előny természetesen az, hogy a páciens a vizsgálat alatt alszik, ezért nem éli meg a gyomortükrözéssel vagy vastagbéltükrözéssel járó kellemetlen érzéseket. Ez különösen megnyugtató lehet azok számára, akik erősen szoronganak a beavatkozásoktól, korábban kellemetlen élményük volt, vagy nehezen tolerálják az ilyen vizsgálatokat.
A rövid hatású intravénás gyógyszereknek köszönhetően az elalvás gyors, és a vizsgálat befejezése után az ébredés is rendszerint rövid időn belül megkezdődik.
A bódítás – vagy szedáció – célja, hogy csökkentse a szorongást és könnyebben elviselhetővé tegye a vizsgálatot, azonban ennek mélysége páciensenként eltérő lehet. A beteg ilyenkor bizonyos esetekben részben éber maradhat, reagálhat a környezetére, illetve érzékelheti a vizsgálat egyes mozzanatait. A vizsgálat során érezhet feszítést, nyomást, ahogy a levegővel tágítják a belet a jobb láthatóság érdekében.
Az altatás ezzel szemben mélyebb és kiszámíthatóbb alvási állapotot biztosít. A páciens a vizsgálat ideje alatt alszik, ezért az endoszkópos beavatkozásból nem érzékel semmit.
Az altatás többek között tehát azok számára lehet előnyös, akik:
- erősen szoronganak a gyomor- vagy vastagbéltükrözéstől,
- érzékenyebben reagálnak a vizsgálattal járó kellemetlenségekre,
- korábban nehezen viseltek egy endoszkópos vizsgálatot,
- hosszabb vagy összetettebb endoszkópos beavatkozás előtt állnak,
- szeretnék, hogy a vizsgálatból a lehető legkevesebbet érzékeljenek.
Az altatás azonban nemcsak a páciens komfortját növeli. A nyugodt, mozdulatlan állapot az endoszkópos vizsgálatot végző orvos számára is kedvezőbb körülményeket teremt, ami különösen hosszabb vagy összetettebb diagnosztikai és terápiás beavatkozások esetén lehet fontos.
“Az altatás alatt és az azt követő ébredési időszakban a páciens állapotát folyamatosan ellenőrizzük. Monitorozzuk az alapvető életfunkciókat, például a pulzust, a vérnyomást és a vér oxigénszintjét, az alkalmazott gyógyszer mennyiségét pedig egyénileg, a páciens állapotához és a beavatkozás igényeihez igazítjuk. A beavatkozást követően a páciens megfigyelőhelyiségben pihen, amíg megfelelően fel nem ébred és állapota lehetővé nem teszi a távozást.” – magyarázza Dr. Igaz Iván.
Az altatás lehetőségéről azonban minden esetben egyéni mérlegelés alapján születik döntés. Fontos figyelembe venni a páciens általános egészségi állapotát, ismert betegségeit, rendszeresen szedett gyógyszereit és az elvégzendő beavatkozás típusát.
Hogyan kell készülni egy tükrözéses vizsgálatra?
Az altatás előtt be kell tartani az orvos által meghatározott éhgyomri szabályokat, és fontos előre jelezni minden ismert betegséget, allergiát, valamint a rendszeresen szedett gyógyszereket. Ezen kívül szükség van néhány, a beavatkozást megelőző vizsgálat elvégeztetésére: laborvizsgálat, EKG és 50 éves kor felett mellkasröntgen.
Vastagbéltükrözés esetén ezen felül a vizsgálat megfelelő előkészítése, a bélrendszer “megtisztítása” is szükséges diétával, illetve az orvos által felírt béltisztító folyadék elfogyasztásával.
Fontos, hogy a vizsgálatra kísérővel érkezzünk, mivel az altató-, vagy bódító szerek hatása még egy ideig befolyásolhatja a reakcióidőt és az ítélőképességet, ezért a páciens aznap például nem vezethet gépjárművet sem.
Kevesebb szorongás, komfortosabb vizsgálat
Az altatás lehetőségének köszönhetően a tükrözéstől való félelem már nem ok arra, hogy egy szükséges vizsgálatot halogassunk. Az altatásban végzett gyomor- vagy vastagbéltükrözés biztosíték arra, hogy a beavatkozás a páciens számára lényegesen komfortosabb körülmények között történjen.
A gyorsan kialakuló és rövid ideig tartó gyógyszerhatás, a folyamatos monitorozás és az egyénre szabott gyógyszeradagolás egyaránt azt szolgálja, hogy a vizsgálat a lehető legkisebb megterhelést jelentse a páciens számára.
